Hungurok
2010 június 2. | Szerző: kispapa51 |

Tény, hogy Habsburg Miksa 1860-as évekbeli “mexikói kalandjában” sok magyar is részt vett. (A korszak történelmének tragikus epizódjának bizonyult Miksa főherceg mexikói császársága (1864–67), amikor III. Napóleon francia és I. Ferenc József osztrák császár világhatalmi játszmájában Mexikót egy, a francia Császársághoz és a Habsburg Monarchiához kötődő monarchiává akarták formálni. De 1867-ben az ismét hatalomra került köztársaságiak megfosztották trónjától, majd kivégezték Miksa császárt.)
A szociális kivándorlás az 1880-as évektől folyt Latin-Amerikába, ahol a határtalan földbőség és az ottani kormányok biztatása jelentett erős vonzást a magyar földnélküliek számára. Brazíliába 10-12 ezer magyar érkezett a XIX. század végéig. Főleg földművelők, akik az őserdőktől meghódított földeken az első magyar kolóniákat is létrehozták. De a cigányok is nagy lehetőséget láttak a tengerentúlon. Argentínában, Uruguayban és Mexikóban a magyarországi vándorcigányok és cirkuszok, valamint az örömlányok és leánykereskedők alapozták meg a magyarok rossz hírét a századfordulón. Tragikus, hogy Mexikóban a cigányokat
„húngaros”(azaz magyarok)-nak hívják, és sajnos hosszú évtizedekig pejoratív jelentése volt a kifejezésnek Latin-Amerikában. A mai jelentõs mexikói roma etnikum nagy része Magyarországról érkezett, de késõbb Romániából, Görögországból, Spanyolországból és Lengyelországból is áttelepültek cigányok. Amikor a mozgókép-vetítés elterjedt, Mexikóban mind a roma mind a ludar cigányság ebben találta meg generációkon át legfőbb megélhetési forrását. Öszvérháton majd kocsikon jutottak el az ország legeldugottabb helyeire is. Amikor a nyolcvanas években – a videó és a parabola-antennák elterjedésével, – ez a vetítő tevékenység hanyatlott, a romák kis- és nagygépek javításával és autók adás-vételével kezdtek foglalkozni. A ludárok viszont a vetítősátrakat vándorszínházzá alakították át, és a továbbiakban mint utcai mutatványosok, kártyavetők, jósok, medve- és majomtáncoltatók tevékenykedtek .

Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: